„Biszexuális, keresztény, európai” – Carol A. Shepherd és José Calvo Tello könyve a hitről, az identitásról és az egyházi életről
Az európai biszexuális keresztények tapasztalatainak kutatása személyes narratívákon és szociológiai elemzésen keresztül.
- július 21-én a német transcript Verlag akadémiai kiadó angol nyelven megjelentette a „Biszexuális, keresztény, európai: Biszexuális keresztény élettörténetek Európa-szerte” (Bisexual, Christian, European: Bisexual Christian Life Stories from Around Europe) című könyvet. A gyűjtemény szerkesztői és társszerzői a brit kutató, Carol A. Shepherd és a spanyol tudós, José Calvo Tello. A könyv a Queer Studies sorozatban jelent meg, nyílt hozzáféréssel (Open Access), a NiedersachsenOPEN program támogatásával.
Carol A. Shepherd brit szociológus, teológus és aktivista, aki a Winchesteri Egyetemen védte meg doktori disszertációját; kutatási területe a biszexuális hívők helyzete az egyházi struktúrákban, valamint a kereszténységen belüli monoszexuális normák kritikája. José Calvo Tello a digitális bölcsészet (digitális humán tudományok) szakértője és az Alsó-Szászországi Állami és Egyetemi Könyvtár (Göttingen) állománygondozója, aki a Würzburgi Egyetemen szerzett doktori (PhD) fokozatot, emellett európai queer-keresztény kezdeményezések résztvevője. A kvalitatív szociológiai módszereket és a korpuszalapú adatelemzést ötvözve a szerzők arra tettek kísérletet, hogy átfogóan feltárják annak a csoportnak a tapasztalatait, amely az LMBT-emberek között számszerű többséget alkot, de mind a vallási intézményekben, mind a queer tanulmányokban (queer studies) szisztematikusan az eltörléssel és az elhallgatással szembesül.
A bevezető kutatási fejezetben Shepherd és Calvo Tello a „biszexuális eltörlés” (bisexual erasure) koncepcióját és a monoszexuális binarizmus (kétpólusúság) túlsúlyát elemzik – azt az elképzelést, hogy a szexuális vonzalom kizárólag egy nem felé irányulhat. Az intézményesített kirekesztés mértékének megállapítására a kutatók a digitális bölcsészet módszereit alkalmazták: angol, német és spanyol nyelvi korpuszokat (COCA, DWDS és CORPES XXI), valamint a British Library, a Német Nemzeti Könyvtár és a Spanyol Nemzeti Könyvtár katalógusait elemezték. A kvantitatív (mennyiségi) elemzés megerősítette, hogy a homoszexualitás és az azonos neműek párkapcsolatai vallási kontextusban nagyságrendekkel gyakrabban kerülnek említésre, míg a biszexualitás szinte teljesen hiányzik az egyházi irodalomból és a teológiai művek katalógusaiból, ami a biszexuális hívőket kettős elszigeteltségre ítéli.
A kiadvány gerincét tíz ország – Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Hollandia, Svájc, Svédország és Oroszország – hívőivel készített 16 önéletrajzi beszámoló és interjú adja. A szerzők a keresztény felekezetek széles spektrumát képviselik, beleértve a katolicizmust, az ortodoxiát, az anglikanizmust, a lutheranizmust, a református és evangéliumi (evangelikál) közösségeket, valamint a Metropolita Közösségi Egyházat. A gyűjtemény négy tematikus blokkra oszlik. Az első blokk az aktivizmussal és az egyházpolitikával foglalkozik – a skóciai és angliai befogadó (inkluzív) reformokért folytatott küzdelemtől kezdve egy oroszországi hívő tapasztalatain át a lengyelországi konzervatív nyomás és diszkrimináció kontextusában. A második részben a szerzők az identitás összetett dinamikáját vizsgálják: a szexualitás késői felismerését, egy transz férfi útját a nem és a hit újraértelmezésén keresztül Svédországban, valamint a belsővé tett homo- és bifóbia leküzdését.
A könyv harmadik része a „vegyes irányultságú házasságok” (Mixed Orientation Marriages, MOM) jelenségével foglalkozik, ahol a házastársak egyike biszexuális, a másik pedig heteroszexuális. Ezekben a beszámolókban feltárulnak a házastársi hűség, a szülőség, a partner előtti előbújás (coming out) és az egyházi szolgálat kérdései, emellett pedig az ember teremtésének ószövetségi történetét is újraértelmezik teológiailag, kilépve a merev dualizmus kereteiből. A negyedik blokk az európai országok szociokulturális különbségeit világítja meg, bemutatva, hogy a nemzeti egyházi hagyományok hogyan befolyásolják a nyitottság lehetőségét. A záró fejezetben Carol Shepherd egy „megélt tapasztalat teológiáját” (lived theology) fogalmazza meg, azt javasolva, hogy a biszexualitásra ne a válság vagy a kompromisszum forrásaként tekintsünk, hanem a remény teológiai ajándékaként, amely felülkerekedik a bináris ellentéteken, és kitágítja a kegyelem, a Megtestesülés és a Szentháromság keresztény megértését.
