Azerbajdzsánban a média az „LMBT-propaganda” betiltásának előkészítéséről számolt be, de a parlamenti képviselők cáfolták a törvényjavaslat létezését

- október 10-én, szombaton élénk társadalmi vita bontakozott ki Azerbajdzsánban, miután a helyi média az „LMBT-propaganda” állítólagos törvényi betiltásának előkészítéséről számolt be. A Globalinfo.az azerbajdzsáni kiadvány beszámolója szerint az országban egy olyan törvény elfogadását tervezik, amely korlátozná a szexuális kisebbségekre vonatkozó információk terjesztését a nyilvános terekben, a tömegtájékoztatási eszközökben, az interneten, a filmművészetben, a reklámokban és az iskolai oktatásban.
A portál állítása szerint az előkészületben lévő intézkedéseket azzal indokolják, hogy „meg kell védeni a gyermekeket az egészségükre és fejlődésükre káros információktól”, és a tervek szerint a „nem hagyományos szexuális irányultságra” vonatkozó információkat a kiskorúak számára tiltott kategóriába sorolnák. A lap kijelentette, hogy a korlátozások megsértéséért pénzbírságot, visszaesők esetében pedig elzárást terveznek kiszabni, a jogi személyek (például szerkesztőségek) esetében pedig a működésük felfüggesztését, külföldi médiumok esetében pedig a működési engedélyük visszavonását helyezik kilátásba.
A Milli Medzslisz (az azerbajdzsáni parlament) tagjai azonban gyorsan cáfolták a hasonló jogszabály előkészítéséről szóló állításokat. Amint azt a Qafqazinfo hírportál megkérdezett parlamenti képviselőkre hivatkozva közölte, ilyen tartalmú törvényhozási kezdeményezés nem érkezett a parlamenthez. Arzuhan Alizade, az emberi jogi parlamenti bizottság alelnöke elmondta, hogy a téma időről időre felmerül a társadalomban, azonban semmilyen törvényjavaslat nem létezik, és a publikációt valótlan hírnek nevezte. Fazil Musztafa, a társadalmi szervezetek és vallási struktúrák bizottságának elnöke, valamint Zsalja Alijeva, a család-, nő- és gyermekügyi bizottság alelnöke is megerősítette, hogy a szakbizottságok nem tárgyaltak ilyen dokumentumokat. Továbbá a Milli Medzslisz 2026-os őszi ülésszakára vonatkozó hivatalos törvényalkotási terv sem tartalmaz az LMBT-információk korlátozására vonatkozó tervezeteket.
Azerbajdzsánban 2000-ben, az Európa Tanácshoz való csatlakozás során, a jogszabályok harmonizációja keretében dekriminalizálták az azonos neműek kapcsolatát. Ugyanakkor az országban nem léteznek a polgárokat a szexuális irányultságuk vagy a nemi identitásuk alapján védő antidiszkriminációs törvények, és nem ismerik el az azonos neműek párkapcsolatát sem. A nemzetközi emberi jogi szervezetek és az ILGA-Europe egyesület hosszú évek óta Azerbajdzsánt azon európai államok közé sorolja, amelyek a legkedvezőtlenebb jogi környezetet biztosítják az LMBT-személyek számára, rámutatva a konzervatív társadalmi berendezkedésre és a kiszolgáltatott csoportok elleni rendszeres rendőrségi razziákra.
A régió számos országában már elfogadtak a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos információk terjesztését tiltó kezdeményezéseket. Az Uránia korábban már részletesen beszámolt arról, hogyan lépett hatályba az LMBT-propaganda tilalma Belaruszban, és hogy a belarusz hatóságok hogyan nyilvánítottak szélsőségesnek internetes közösségeket LMBT és childfree témájú posztok miatt. A szerkesztőség emellett ismertette az „LMBT-propaganda” oroszországi tilalmára vonatkozó jogszabályok alapján kiszabott többmilliós bírságok statisztikáját, valamint beszámolt az LMBT-jogvédő szervezetek oroszországi végleges betiltásáról szóló bírósági határozatokról is.


