Az EU Bírósága kimondta: a magyar LMBT-ellenes törvény sérti az unió alapvető értékeit
Az Európai Unió Bírósága április 21-én kimondta, hogy az a 2021-es magyar törvény, amely korlátozza a kiskorúak hozzáférését a homoszexualitással és transzneműséggel kapcsolatos anyagokhoz, sérti az uniós jogot és az unió alapvető értékeit. A határozatot a C-769/22-es ügyben az EU Bíróságának sajtóközleménye tette közzé; beszámolt róla a The Guardian is.
A vita a 2021-ben, Orbán Viktor kormánya idején elfogadott, úgynevezett gyermekvédelmi törvényről szólt. Ez megtiltotta a homoszexualitással és transzneműséggel kapcsolatos témák használatát az iskolai tananyagokban, valamint korlátozta az ilyen témák bemutatását este 10 óra előtt tévéműsorokban, filmekben és reklámokban. Bírálói korábban az orosz „propaganda” törvényhez hasonlították ezt a jogszabályt.
A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szabályozások megbélyegzik és marginalizálják az LMBT-embereket, beleértve a nem cisznemű embereket, és ténylegesen a pedofíliáért elítélt személyekkel mossák össze őket. A bíróság értékelése szerint ez sérti az emberi méltóságot, a diszkrimináció tilalmát, a gyermekek, a szélesebb nyilvánosság és a szolgáltatók véleménynyilvánítási és információszabadságát, valamint az EU adatvédelmi szabályait.
A bíróság elutasította Budapest gyermekvédelemre és nemzeti identitásra hivatkozó érveit is. Rámutatott, hogy egy állam nem hivatkozhat nemzeti identitásra, ha a törvény aláássa azokat az értékeket, amelyeken az Európai Unió alapul. Ezzel egyidejűleg a bíróság egy tagállam elleni kötelezettségszegési eljárásban első alkalommal állapította meg külön az EUSZ 2. cikkének megsértését, amely felsorolja az emberi méltóság tiszteletben tartását, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és a kisebbségek jogait. Magyarországot kötelezték a határozat haladéktalan végrehajtására, valamint saját és az Európai Bizottság perköltségeinek megfizetésére.
Ez a határozat az egyik első jogi próbatétel lesz Magyar Péter leendő kormánya számára, aki megnyerte a 2026. április 12-i választásokat, és várhatóan májusban lép hivatalba. Magyar ígéretet tett az EU befagyasztott forrásainak visszaszerzésére, amelyek egy részét az LMBT-ellenes törvény miatt tartották vissza. A támogatások nagy részét azonban más okokból fagyasztották be: az akadémiai szabadságra nehezedő nyomás, a menedékjog megsértése, a korrupcióval és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt. Ugyanakkor Magyar eddig nem nyilatkozott arról, hogy visszavonja-e az Orbán alatt bevezetett LMBT-ellenes intézkedéseket. A magyar kormány a publikáció időpontjáig nyilvánosan nem reagált a bíróság döntésére.
Az Európai Bizottság Magyarország elleni peréhez 16 uniós ország, köztük Ausztria, Franciaország, Németország és Spanyolország, valamint az Európai Parlament is csatlakozott. Tineke Strik, holland európai parlamenti képviselő kijelentette, hogy az új kormánynak az LMBT-közösség jogainak teljes körű helyreállítását kell a jogállamisági reformok középpontjába állítania. A magyar Háttér Társaság mérföldkőnek és történelmi győzelemnek nevezte a döntést, képviselője, Polgári Eszter pedig elmondta, hogy a bíróság egyértelművé tette: egyetlen állam sem szoríthatja ki az LMBT-embereket a társadalomból megbélyegzés révén. Az ILGA-Europe a maga részéről hangsúlyozta, hogy Magyarország nem léphet be az Orbán utáni korszakba anélkül, hogy ne törölné el mind ezt a törvényt, mind a pride-felvonulások tilalmát.
