Minden harmadik LMBT-jelölt kapott már halálos fenyegetést az interneten az USA-ban, mutatta ki egy új jelentés

A Threats on the Trail című új jelentés rávilágít, hogy a fenyegetések és a zaklatás számos nyíltan LMBT-jelölt számára a kampányok mindennapos részévé váltak az Egyesült Államokban. A Victory Institute és a Loyola Marymount Egyetem kutatása szerint minden harmadik megkérdezett jelölt kapott már halálos fenyegetést az interneten, minden hetedik pedig személyesen is szembesült ilyennel.

A kutatás 215 olyan LMBT-jelölt megkérdezésén alapul, akik 2023 és 2025 között indultak választásokon. A válaszadók 42 államot, Puerto Ricót és Washington D.C.-t képviselték, és különböző szinteken indultak – az iskolaszéktől a magasabb pozíciókig. A Victory Institute 2026. április 28-án tette közzé a jelentés főbb megállapításait, május 6-án pedig egy szakmai kiadvány is írt róla.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy nem csupán elszigetelt agresszív kommentekről van szó. A résztvevők majdnem kétharmada számolt be személyes sértésekről vagy zaklatásról a kampány során, majdnem tízből nyolcan pedig a digitális platformokon szembesültek ezzel. Egyes jelöltek doxingról – személyes adatok beleegyezés nélküli közzétételéről –, családjuk megfenyegetéséről, vagyongrongálásról, közösségi médiás zaklatásról és a nyilvános események alatti ellenséges üzenetekről számoltak be.

A félelem már a kampány kezdete előtt megjelenik. Tízből majdnem kilenc jelölt mondta azt, hogy a választásokon való nyílt részvétel növelheti a zaklatás vagy támadás kockázatát, míg ötből körülbelül négyen tartottak fizikai erőszaktól. A jelentés külön kiemeli, hogy a kockázatok magasabbak a transznemű, nembináris és más olyan jelöltek esetében, akiknek nemi identitása nem egyezik meg a születéskor kijelölt nemükkel, a faji kisebbségekből származó jelöltek esetében, valamint azoknál, akik külvárosi, vidéki vagy republikánus beállítottságú körzetekben indulnak.

A következmények nemcsak a biztonságot, hanem magát a kampány formáját is érintik. A jelöltek több mint fele változtatott azon, hogy hol és hogyan folytatja az agitációt. A fenyegetések és a zaklatás után 28% kerülte a házról házra járást, 27% pedig korlátozta aktivitását a közösségi médiában. A helyi kampányok esetében ez különösen fontos: gyakran éppen az ilyen kapcsolattartási formák helyettesítik a drága reklámokat, és segítik a nagy költségvetéssel nem rendelkező jelölteket a láthatóság elérésében.

Az anyagi oldal még kiélezettebbé teszi a problémát. A magánbiztonsági őrök vagy a további biztonsági intézkedések csökkenthetik a kockázatot, de a jelentés szerint tízből kevesebb mint egy jelölt engedhette meg magának az ilyen jellegű védelmet. Ez a kiadvány Joanna Whaley, egy michigani transznemű jelölt példáját hozza fel: a lapnak adott interjújában elmondta, hogy a biztonság vált a kampánya legnagyobb kiadási tételévé.

A pszichológiai ár is jelentősnek bizonyult. A jelöltek majdnem kétharmada számolt be arról, hogy a támadások és fenyegetések rontották mentális egészségét, minden tizedik pedig súlyosnak írta le a hatást. A kutatás egyik résztvevője így fogalmazott: „Pszichológus segítségét kellett kérnem, és a politikában eltöltött elmúlt hét év után még mindig poszttraumás stressz szindrómám van.”

A tágabb kontextus kevésbé meglepővé teszi ezeket az adatokat. Korábban a UCLA Jogi Karának Williams Intézete amerikai szövetségi adatok alapján arról írt, hogy az LMBT-emberek összességében gyakrabban válnak erőszakos bűncselekmények áldozataivá, mint a csoporthoz nem tartozók. Az új jelentés azt mutatja be, hogyan fokozódik ez a kockázat a nyilvános politikában, ahol a jelölt identitása a látható kampány részévé válik.

A Victory Institute egy gyakorlati következtetést von le a kutatásból: a jelöltek támogatásának nemcsak a kampányolás oktatására kell kiterjednie, hanem a biztonsági intézkedésekre, a pszichológiai segítségnyújtásra és az elérhető erőforrásokra is azok számára, akik nem rendelkeznek nagy donorokkal vagy személyes kapcsolatokkal. A jelentés szerzői számára ez nemcsak az egyének védelmének, hanem a képviseletnek a kérdése is: ha a fenyegetések arra kényszerítik a jelölteket, hogy visszalépjenek a választástól, vagy korlátozzák nyilvános részvételüket, a választók szűkebb kínálattal szembesülnek.