A »Szerelmespár« az Ermitázsból: egy iráni festmény nemi kétértelműséggel
Egy névtelen, 19. század eleji iráni festmény, amelyen a szépség és a szakálltalan ifjú szinte megkülönböztethetetlen.
Tartalomjegyzék
A „Szerelmespár” (Amorous Couple) című kép egy névtelen, 19. század eleji iráni festmény az Állami Ermitázs gyűjteményéből, leltári száma VP-1156. Olajjal festették vászonra, mérete 131,5 × 77 cm. A múzeumi leírásokban a mű a 19. század elejére datálható.
A festmény eredetileg az egyik palotaterembe készült. Formátuma megfelelt egy lekerekített felső sarkú fülkének. Később a vászon felső részét kifestették, így az téglalap alakú lett.
A festmény a múzeum perzsa gyűjteményének 397-es termében van kiállítva.
Udvari szerelmi jelenet
A cselekményt tekintve ez egy jellegzetes szerelmespár-jelenet a korai kádzsár festészetből. A kádzsár művészet a Kádzsár-dinasztia korabeli Irán művészete, amely a 18. század végétől a 20. század elejéig uralkodott.
E kor udvari festészetére jellemzőek a szőnyegen ülő szerelmesek ábrázolásai egy stilizált dekoratív környezetben. Az Ermitázs kifejezetten ebbe a 19. század eleji iráni udvari hagyományba sorolja a festményt.
Mindkét szereplő arca idealizált, a néző felé fordul, és szinte megismétli egymást. A múzeumi leírás megjegyez egy részletet: a szépség egy pohár bort nyújt társának, de tekintetük iránya mintha nem lenne összefüggésben ezzel a cselekménnyel.
A szakálltalan ifjú és a nemi kétértelműség
A festmény legfőbb ikonográfiai sajátossága a férfi alakhoz kötődik. A múzeumi leírásban ezt a szereplőt birisként – szakálltalan, nőies ifjúként – határozzák meg. Hosszú fürtjei vannak, festett szempillái, és a kezeit hennával festették be. A biris a jobb oldalon látható, a nő pedig a balon.
Ez a kádzsár-kori Irán vizuális kultúrájának sajátosságával függ össze: a férfi és a női szépséget szinte egyformán jelenítették meg, és a szereplő nemét nem az arcáról, hanem a kontextusból, a testtartásból és a ruházat részleteiből lehetett leolvasni. Az Ermitázs festménye esetében a múzeum azt írja, hogy a néző egy szerelmespárt lát, ahol az egyik szereplő – a szakálltalan ifjú – egy biris.
A modern néző ezt a jelenetet két nő ábrázolásaként is felfoghatja, és egy ilyen queer (LMBT) értelmezés is lehetséges. Tudományosan azonban helyesebb nemileg kétértelmű szerelmi jelenetről beszélni.
