LMBT-csasztuskák a 20. századi gyűjteményekből
Leszbikus, meleg, erotikus, obszcén és szatirikus darabok.
Tartalomjegyzék

A 20. század elején sok folklorista a csasztuskát (négysoros orosz népdalt) „alacsonyrendű” és másodlagos műfajnak tartotta. Az elsők egyike, aki következetesen vitatta ezt a nézetet, Dmitrij Zelenyin etnográfus volt. Munkáiban a csasztuskát az egyéni megnyilatkozás olyan formájaként írja le, amely valós társadalmi konfliktusokra reagál, beleértve a családi nyomást és a párválasztás korlátozásait.
Miért fontos a csasztuska az LMBT-történelem számára?
A csasztuska a 19. században alakult ki a folklór rövid, helyzethez kötött és nyilvános formájaként. Hallgatóság előtt adták elő, így szinte mindig két síkon működött egyszerre: személyes megjegyzésként és a társadalom reakciójaként. Ezért a csasztuska fontos az LMBT-történelem szempontjából. Nemcsak magát a megnyilatkozás tényét őrzi meg, hanem azt is, hogyan reagált rá a közösség: gúnnyal, elítéléssel, együttérzéssel, aggodalommal vagy vággyal.
Ezek a szövegek közvetítik a korszak mindennapi nyelvhasználatát. Megmutatják, hogyan nevezték a nép körében a „nem megfelelő” gyakorlatokat, hol húzódott a norma határa, és hogyan játszottak ezzel a határral humoron, szégyenen, agresszión vagy a szerepek felcserélésén keresztül.
20. század: feljegyzés, cenzúra és a „nyomdafüggetlen” korpusz
A 20. században továbbra is aktívan gyűjtötték a csasztuskákat, de egyenetlenül publikálták őket. A hivatalos gyűjteményekbe csak az anyag „tisztességes” része került be. Az obszcén szókincset, szexuális és homoerotikus motívumokat tartalmazó szövegek kéziratokban, személyes archívumokban vagy szamizdat válogatásokban maradtak.
Külön meg kell említeni Anatolij Volkovot, aki sok éven át gyűjtött csasztuskákat. Tizenéves korától, az 1930-as évektől kezdve szó szerint jegyezte le a szövegeket:
„12 éves koromban semmilyen erővel nem lehetett belőlem káromkodást kicsikarni, de a csasztuskákat szó szerint lejegyeztem, anélkül, hogy a csúnya szavakat pontokkal helyettesítettem volna…”
— Anatolij Volkov, a gyűjtemény előszavából
A Szovjetunió felbomlása után gyűjteménye nyomtatásban is megjelent. Ekkoriban kezdtek megjelenni más „pajzán” csasztuska-kiadványok is, például Kavtoriné. Az alábbiakban ezekből a gyűjteményekből válogattunk az LMBT-témához kapcsolódó csasztuskákat.
LMBT-csasztuskák
Csak nemrég tudtam meg:
A nagybátyám hermafrodita!
Egyik hónapban a nőkkel baszik,
A másikban a fiúkat bámulja.
Mogiljovo bizony
Magas helyen áll.
Pék baszik péket,
És a makk a tésztában.
Lefekszem aludni az ágyra,
A puha párnára,
Ha a kedvesem nem jön el –
Hívom a barátnőmet.
Jaj, köszönöm Sztálinnak –
Úrinőt csinált belőlem,
Tehén is vagyok, meg bika is,
Asszony is vagyok, meg paraszt is.
Beleszerettem a zenészbe
A Csajkovszkij-tehetsége miatt.
Kiderült, nahát,
Hogy onanista és pederaszta.
Ma Moszkvában megint
Csodák csodáját láttam:
Egy „kék” (meleg) egy „kéktől”
Gyerektartást kapott.
A homoszexuálisokon
Mindenki szeret nevetni,
De cserébe nem kell
A gyerektartástól tartaniuk.
Ha Ázsiába utazol –
Tárazz be kenőcsből.
Ha Európába készülsz –
Óvd a segged a görögöktől.
Én Hollandiában tanultam
A tengerészeti tudományokat:
És most egy holland faszt
Fogok a kezeimbe!
A templom mellett van egy ösvény,
Ott az egyházfi a pópot baszja.
De miért baszja?
Mert a póp nem megy misézni.
Neked könnyű nevetned:
Téged az anyád szült.
Engem meg az apám szült –
Az anyám a városban volt.
Jackson köcsög, és Moszkvában
Mindenki szerette:
A „kékek” (melegek) tőle
Megőrültek!
A fürdőben voltam, mostam a faszom
A vaslavór felett –
Egy pederaszta meg kacsintott rám
A csokoládészemével.
Semmi sem vidít fel,
Marad az ivászat:
Szerencsétlenül nősültem,
A feleségem leszbikus.
Mások számára a barátnő picsája
Helyettesíti a tortát.
De legalább minden leszbikusnak
Nem kell félnie az abortusztól.
A leszbikust a „kékkel”
Összeházasították,
De ők a családi életben
Két napot sem éltek le.
Két öreg, pártában maradt banya
Nem szorul faszra:
Egymás picsáját nyalják –
És ezzel élvezkednek.
Láttam, ahogy az egyik a patikában
Politánit (tetűirtót) kért:
A „kék” a „kéktől”
Lapos tetűt kapott el.
Az én kedvesem nagyon zsugori –
Egy marék szotyit sem ad,
De a srácokat vodkával itatja –
Ő bizonyára pederaszta.
Beleszerettem Nyikolajba,
De ő, lányok, köcsög!
A faszát a seggembe dugja –
Én persze nem hagytam magam!
A kedvesem nem kékszemű –
Hanem olyan barnaszemű.
Miért csúfolja mégis
Minden srác „kéknek”?
Az étteremben mulattunk,
Aztán garázdálkodtunk:
A svájcert seggbe basztuk,
Aztán kiterítettük száradni.
Teljesen elfogyott a fa,
Körös-körül minden műanyag.
Rendes parasztból kevés van –
Csupa pederaszta.
Az örményekről járja
A szóbeszéd már régóta:
Legyen fiú vagy lány –
Nekik úgyis mindegy.
Ó, barátnőim,
Milyen szerencsétlen vagyok:
Egy pederasztába szerettem bele,
És az egész seggem vörös.
Az én drágámnak új holmijai vannak:
Hol fülbevaló, hol karóra!
Ezt mind neki, a vastagseggűnek,
A pederaszták ajándékozzák.
A „kékek”, engedéllyel,
Moszkvában klubot alapítottak:
Mindenki kékbe van öltözve,
Méghozzá a kék teremben.
Krumplit zabáltam –
Kimentem a kunyhó mögé szarni,
Ott egy csodát láttam –
Egy parasztot nagy picsával.
Nálunk a faluban a lányok
Felbuktak Fomától.
Még jó, hogy csak a lányok,
De lehettek volna a srácok is!
Élt a faluban egy öreg tata,
Magának csinált orális szexet.
Minden bokor mellett
Saját magát vette a szájába.
Lányból sok van, lányból sok van,
A lányokat nincs hova tenni.
Moszkvából megjött a pecsét:
Lányt lánnyal kell megesketni.
Én ananásszal
Élvezkedem,
Szemjon meg
Pederasztákkal barátkozik.
Azt mondják, nálunk
Egy örmény szült:
Seggbe baszták,
Egy évig járt nagy hassal!
Szeretik az almákat
Még a törpék is.
Nem félnek a gyerektartástól
Csak a „melegek”.
Nyíltan „kék”
Volt Roman –
Egyszerre megerőszakolt
Három örményt!
Örményországban élnek
A szabad örmények –
Mind egymást baszzák,
És mindenki elégedett!
Voltam Örményországban,
A férfifürdőben – kész röhej:
Ott fürdőnadrágban mosakodnak,
Hogy ne vigyenek kísértésbe.
Szöggel almát
Hiszen senki sem eszik.
A leszbikus lányok között
Ne keress menyasszonyt.
A málnát az almával
Nem tévesztem össze.
A lányok egymásnak nyalnak,
Én meg csak állok és nézem.
A filozófus az almának
Hiába szentelt értekezést.
A srácok fasza a leszbikusokra
Hiába áll fel.
A svéd minden almát
Valutáért vett meg.
A „kék” a „kéktől”
Kankót kapott el.
Tépik a lányok az almákat –
Láttam őket a koporsóban:
Onanizálok,
Magamat baszom.
Eszem az almákat,
És csodálkozom:
A lányok a picsájukat dörzsölik –
Nekik csak ez az öröm.
A kertből az almákat
Vödörszámra hordtam.
A srác jóképű volt,
De pederaszta lett.
A nap éget-süt,
Kint nagy a hőség!
Kimentem volna a strandra,
De félek a pederasztától.
A mi lányaink srácok nélkül
Is megvoltak –
Ők egyszerűen egymás között
Csiklóztak.
Lógnak az almák,
Még zöldek.
Egymásba a pederaszták
Már rég szerelmesek.
Nincs Szemjonovna
A mulatságon:
Én adtam neki
A leszbikus címet.
Azt hittem: Szemjonovna
Mással nagyzol,
Ők meg egymás között
Összenyaltak!
Mi Szemjonovnával
Szabad lányok vagyunk:
Egymásnak kinyaljuk –
És elégedettek vagyunk!
A klubba a két Szemjonovna
Nem készül:
Egymásnak nyalnak –
Élvezkednek!
Hogy lehet, hogy Szemjonovna hirtelen
Köp a srácokra?
Ő a barátnőjével él,
Mintha parasztjával élne!
A pederaszta Szemjon
Mindent titokban csinált,
Csak a fasza
Szar bűzös lett.
Csodálkoztam
Ilyen eseten:
Szemjon a büdös
Lyukat részesítette előnyben.
Miért nem dörgölőznek
Szemjonovnához a srácok?
Ők mind egymás között
Pederasztáskodnak.
Az én Szemjonovnám
Sehogy sem megy a strandra:
Megijedt a pederasztától –
Hátha kiszakítja a beleit.
Miért van, Szemjon,
Az egész faszod szarban?
Kiderült, hogy pederaszta vagy –
Mi a fasznak kellesz nekem?
És nyírfa, állj,
És nyárfa, állj.
Sosem láttam még
Parasztot picsával.
Szakirodalom és források
- Zelenyin D. K. „Novije veyanyija v narodnoj poezii”. 1903. (Új áramlatok a népköltészetben).
- Kolpakova N. P. „Tipi narodnoj csasztuski”. Russzkij folklor, 10. kiadás. 1966. (A népi csasztuska típusai).
- Volkov A. D. Zavetnije csasztuski. (Titkos csasztuskák).
- Toporkov A. L. Russzkij erotyicseszkij folklor. 1995. (Orosz erotikus folklór).
- Meskova O. V. „O klasszifikacii csasztusek”. Vesztnyik CselGU. 2001. (A csasztuskák osztályozásáról).
- Meskova O. V. „Szvojeobrazije csasztuski (k posztanovke voprosza ob esztyetyike zsanra)”. Vesztnyik CselGU. 2000. (A csasztuska sajátossága: a műfaj esztétikájának kérdéséhez).
- Szaveljeva T. V. „Juzsnouralszkaja csasztuska v gendernom aszpektje”. Vesztnyik CselGU. 2012. (Dél-urali csasztuska gender szempontból).
- Kavtorin V., szerk. Ozornije csasztuski: sz „kartyinkami”. (Pajzán csasztuskák: „képekkel”).


