
Egy 1616-os svéd jelentés Mihail Fjodorovics Romanov orosz cár homoszexualitásáról
„…inkább hajlik az istentelen és förtelmes, szodómiai jellegű cselekedetekre, mint a keresztény erényekre”

„…inkább hajlik az istentelen és förtelmes, szodómiai jellegű cselekedetekre, mint a keresztény erényekre”

Egy 19. század eleji orosz miniszter története, aki a miszticizmust terjesztette, Bibliát adott ki, és homofób udvari intrikák áldozatává vált.

Hogyan próbálta eltörölni a diszkriminatív törvényeket egy orosz liberális és a nagy író édesapja

Hogyan vezetett az I. világháború éveiben a sikkasztások kivizsgálása az antikvitás és a férfiak kedvelői titkos klubjának leleplezéséhez.

Hogyan tekintettek az észak-orosz falvakban a »férfi módra« élő nőkre.

II. Miklós katonákkal váltott húsvéti csókjaitól Brezsnyev testvéri csókjáig.

Leszbikus, meleg, erotikus, obszcén és szatirikus darabok.

Valamint népszerű románcok és versek szerzője, amelyekben a címzett neme el van rejtve.

Egy szerzetes legendája (életrajza), aki elutasította a házasságot, elszenvedte a kasztrációt, és szentté vált. És ahogy a legendát Rozanov, a szlavisták és más kutatók olvasták.

Mindez egy fordítási hiba miatt történt. Az eredeti szövegben a Korán egyik mitológiai népéről van szó.

Kaukázusi gyermekkor, tudomány, liberalizmus és részvétel a Raszputyin-gyilkosságban – egy cölibátusban és gyermektelenül leélt élet hátterében.

A »Muzsik-Maszlenyica« alakja az orosz maszlenyicai rítusokban a 20. század elején.

Hogyan fért össze az ortodoxia, a pillangók, a tudományos karrier és a férfi erotika.

Karamzin és Gyerzsavin barátja, igazságügy-miniszter és olyan mesék szerzője, amelyekben a barátság férfiszerelemmé válik.

A nagyherceg életéről – homoszexualitás, »fehér házasság« gyermekek nélkül, szolgálat Moszkvában és halála.

Biszexuális volt az első orosz császár? Vagy csak a nőket szerette?

Rossz viszony a feleségével, fiatalemberekben való gyönyörködés, barátokkal történő maszturbáció és politikai nézetek.

„...idejének nagy részét kegyence, Mengden lakosztályában tölti.”

I. Pétertől I. Sándorig.

És ki volt Fjodor Baszmanov.

»Faszok vetése«, »A bolond« és »A katona meg a póp«.

Kilenc jobbágy vádolja urát nemi erőszakkal.

Azonos nemű kapcsolatok és megítélésük az ókori Rusztól I. Péterig.

De miért van szüksége a hősnek „női ruhákra”?

Negyven év a minisztériumban, románc a kancellária igazgatójával, a »madame« gúnynév II. Miklóstól, és egy botütés a Morszkaja utcában.